A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
A császári csapatok 1849. január 5-én vonultak be a magyar kormány által kiürített Budára. A palota parancsnokságát Hentzi osztrák főparancsnok vette át.
Hentzi főparancsnok később innen is lövette a reformkori pesti rakpartot. A magyar honvédsereg 1849. május 21-én foglalta el a várat, a tavaszi hadjárat részeként.
Hozzászólások
Hozzászólás írásához lépj be, vagy ha még nincs fiókod, regisztrálj!
Legújabb blogok
- DJI Matrice 350 RTK Mechepit - 2024.06.16 12:00
- Ipari drónok alkalmazása Mechepit - 2024.03.17 12:00
- DJI Air 2S – Teszt és első benyomások Flyvideo - 2021.04.15 12:00
Linkek
Cikkek
2017 © Minden jogot fenttartva! Adatkezelési Szabályzat | Általános szerződési feltételek